Iskolánkat – akkori nevén a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnasiumát – 1872-ben azzal a céllal alapították, hogy a tanárjelöltek a vezetőtanárok felügyelete és irányítása mellett tanítási gyakorlatuk, és az iskola életének tanulmányozása során itt szerezzenek pedagógiai, módszertani ismereteket. Ez volt Európában az első ilyen iskola, amely a tanárképzésben kitűzött szerepét azóta is betölti.
Az első világháború nagyon komoly pusztítást végzett, emiatt csak csekély számú tárgyi emlék maradt az iskolatörténet első négy-öt évtizedéből. Az itt látható 114 × 156 cm méretű selyemzászlót 1926-ban a diákok önkéntes adományaiból készíttették el, 1926. május 30-án szentelték fel, és adták át az iskolai cserkészcsapatnak, illetve Mária-kongregációs csoportnak. Az egyik oldalán a Budapesti M. Királyi Tanárképző Gyakorló-Gimnázium felirat és a magyar címer, a másik oldalán pedig egy szép hímzés látható, amely Szűz Máriát, mint a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja. Nem tudjuk, hogy a zászló két évtizeden át hol volt kitéve, kiállítva, illetve milyen ünnepi alkalmak esetén és hogyan használták. Feltehetően a kommunista diktatúra időszaka előtti utolsó igazgató, Újhelyi Sándor rejtette el a zászlót az 1940-es évek végén az iskola szenes pincéjének egy eldugott szegletébe. Őt elsősorban nyíltan vállalt vallásos meggyőződése miatt eltávolították az iskolából 1950-ben.
Nem tudjuk, mikor, talán a hatvanas években, de legkésőbb 1970 körül az iskola gondnoka megtalálta a zászlót. Feltehetően a rajta levő ábrázolások miatt azonban nem vették újra használatba, hiszen a kommunista ideológia se a történelmi magyar címert, se a vallási témájú képet nem akarta láttatni. Az iskola 1972-es centenáriumi ünnepségére a zászlót az iskola épületében kiállították, mint egy történelmi emléket, aztán újra a pincében helyezték el.
Az említett gondnok még a rendszerváltoztatás utáni években is az iskolában dolgozott. Az 1992-ben igazgatóvá kinevezett Lénárd Gábornak egyszer említést tett a zászlóról, aki óriási meglepetéssel vette tudomásul, hogy egy gyönyörű hímzéssel díszített 114×156 cm méretű nemzeti színű zászló került elő.
A zászlót restauráltatta (a restaurátor megítélése alapján nagyon jó állapotban maradt meg), és az első emelet központi részén méltó körülmények között elhelyeztette. Kiss Istvánnéval közösen – aki az iskolatörténet jeles kutatója volt – 1993-ban kialakították a zászló környezetét is, annak bal oldalára Eötvös József, jobb oldalára Trefort Ágoston emléktáblája került.
A zászló azóta a legfontosabb iskolai ünnepségeken azok legszebb díszítő motívumaként az iskola egész közössége jelenlétében a múltbeli hagyományokat tovább folytatva erősíti tagjainak, a diákságnak és a tanároknak egymáshoz és a nemzethez tartozását.
